Metformin – újabb adatok egy megbízható és hatékony „régi” vércukorcsökkentő készítményről

Absztrakt A metformin a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésének alapgyógyszere: a hatályos kezelési irányelvek szerint ellenjavallat/intolerancia hiányában adását a betegség egész tartamában fenn kell tartani, inzulinkezelés bevezetését követően is. Az utóbbi időben mind több részlet vált ismertté hatásai molekuláris hátterét illetően, a megismeréssel párhuzamosan nőtt azonban a megválaszolásra váró újabb kérdések száma is. Az áttekintő közlemény a szer klinikai farmakológiájával és hatásspektrumával kapcsolatos már kikristályosodott, illetve újabb adatokat járja körül. Röviden kitér a hatását potenciálisan befolyásoló genetikai polimorfizmusokra és gyógyszer-interakciókra is. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 882–891

Perceptual bistability in auditory streaming: how much do stimulus features matter?

The auditory two-tone streaming paradigm has been used extensively to study the mechanisms that underlie the decomposition of the auditory input into coherent sound sequences. Using longer tone sequences than usual in the literature, we show that listeners hold their first percept of the sound se¬quence for a relatively long period, after which perception switches between two or more alternative sound organizations, each held on average for a much shorter duration. The first percept also differs from subsequent ones in that stimulus parameters influence its quality and duration to a far greater degree than the subsequent ones. We propose an account of auditory streaming in terms of rivalry be¬tween competing temporal associations based on two sets of processes. The formation of associations (discovery of alternative interpretations) mainly affects the first percept by determining which sound group is discovered first and how long it takes for alternative groups to be established. In contrast, sub¬sequent percepts arise from stochastic switching between the alternatives, the dynamics of which are determined by competitive interactions between the set of coexisting interpretations

Az inzulinrezisztencia valós és téves értelmezése a klinikai gyakorlatban

Az inzulinrezisztencia (IR) fennállásának megerősítése vagy kizárása a hazai diabetes-szakrendelésekre irányított nem cukorbetegek egyik leggyakoribb beutalási indoka. A közlemény áttekinti az IR fogalmát, kórélettani jelentőségét, kórismézési lehetőségeit és kezelési vonatkozásait. Kiemeli, hogy az inzulinhatás csökkenése számos betegség kísérő- jelensége, s önmagában, más tünetek nélkül nem igényli részletes kivizsgálását. Ha mégis felmerül, tájékozódó céllal elegendő a HOMA-IR-érték számítása, valamint az éhomi vércukor- és széruminzulinszint meghatározása. Ha vala- mely társbetegség részeként igazolódik, annak komplex kezelése szükséges

Az MTA székház mint műemlék

Az MTA Kiskonferenciáján elhangzott előadás számos érdekességet mutatott be a székházépület műemléki jelentőségéről és műemléki kezelésének múltjáról. Az MTA székház sokak szerint hazánk második legjelentősebb középülete. Budapest első neoreneszánsz épülete a historizmus jegyében valósult meg, mely irányzat a mai napig döntően meghatározza a város képét (pl. Halászbástya, budai Várpalota). A historizmus Magyarországon a klasszicizmust követően — a romantikus építészettel párhuzamosan —, az 1860-as évek elején jelentkezett: elsőként a neoreneszánsz jegyeivel, amely mellé aztán felzárkóztak a neogótikus, neoromán és neobarokk építészet művelői is. Az előadás e mű kapcsán érintette a magyar műemléki törvények forrásait, elemezte a műemléki épület funkcióit. Az épület történeti helyként, művészeti emlékként is jelentős szereppel bír. A palota térvilága, gazdag képzőművészeti anyaga, valamint az épületet meghatározó stílusjegyek mellett a II. világháború által okozott károk helyreállításának folyamata is ismertetésre került

Asztronómiai konnotációk a ’PR.T-M-HRW’ újbirodalmi változatának 17. fejezetében

INST: L_119A szakdolgozat áttekintést nyújt a PR.T-M-HRW, ma ismert nevén a Halottak könyve kutatástörténetébe, majd részletes transzliterációját, fordítását és elemzését nyújtja a szövegkorpusz újbirodalmi változata 17. fejezetének. A vizsgált szöveg a szövegegyüttes egyik legösszetettebb és terjedelmét tekintve leghosszabb fejezete, s jó példáját nyújta az ókori egyiptomi vallási szövegek jelentésbeli többrétegűségének, és összetettségének. A 17. fejezet világosan beszél bizonyos asztronómiai konnotációkról, így a dolgozat fő célja ezen tematika kifejtése, az ókori egyiptomi túlvilági elképzelésekben betöltött szerepének vizsgálata, s az egymáshoz kapcsolódó szemantikai rétegeken belüli jelentőségének értelmezése a korpusz szöveges előzményeinek valamint a kapcsolódó vallási elképzelések tükrében

Az inzulinszekretagóg antidiabetikumok farmakogenetikai vonatkozásai = Pharmacogenetics of insulin secretagogue antidiabetics

A 2-es típusú diabetes az összes cukorbetegesetek mintegy 90%-át teszi ki. Patogenezisében – az inzulinrezisztencia mellett – kiemelt fontosságú az elégtelen béta-sejt-működés. A béta-sejtek elégtelen inzulintermelését és -szekrécióját az úgynevezett szekretagóg gyógyszerek fokozzák, két fő csoportjukat a szulfanilureák és az inkretin hatású vegyületek képezik. Az utóbbi években a béta-sejtek egyre több olyan genetikai eltérésére derült fény, amelyek befolyásolják e szekretagóg gyógyszerek hatékonyságát. E génpolimorfizmusok egy része a KATP-csatornát kódoló géneken (KCNJ11 és ABCC8) van, s a mutáció egyaránt előidézheti az inzulinszekréció csökkenését vagy fokozódását, befolyásolja a szulfanilureára adott inzulinválaszt. Más polimorfizmusok különböző enzimek vagy transzkripciós faktorok génjein találhatók. Közülük az utóbbi időben legtöbbet a TCF7L2 gén varianciáját és annak klinikai jelentőségét tanulmányozták. A szerzők a dolgozatban áttekintik az említett génpolimorfizmusokat és szerepüket az inzulinszekrécióban. Orv. Hetil., 2011, 152, 1651–1660. | Type 2 diabetes is making up to 90% of the all diabetic cases. In addition to insulin resistance, insufficient B-cell function also plays an important role in the pathogenesis of the disease. The insufficient production and secretion of insulin can be increased by secretagogue drugs, like sulfonylureas and incretin mimetics/enhancers. In recent years growing number of genetic failures of the B-cells has been detected. These genetic variants can influence the efficacy of secretagogue drugs. Some of these gene polymorphisms were identified in the genes encoding the KATP channel (KCNJ11 and ABCC8). These mutations are able either to reduce or increase the insulin secretion and can modify the insulin response to sulfonylurea treatment. Other polymorphisms were found on genes encoding enzymes or transcription factors. In the recent years the genetic variants of TCF7L2 and its clinical importance have been intensively studied. Authors give a summary of the above gene polymorphisms and their role in the insulin secretion. Orv. Hetil., 2011, 152, 1651–1660

A zsírszövet mint a 2-es típusú diabetest kísérő inzulinrezisztencia egyik célszerve.: Az antidiabetikumoktól a fejlesztés alatt álló „adipeutikumokig”

Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelt- től. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel

Comparison of skewness-based salient event detector algorithms in speech

In this work, we compare two skewness-based salient event detector algorithms, which can detect transients in human speech signals. Speech transients are characterized by rapid changes in signal energy. The purpose of this study was to compare the identification of transients by two different methods based on skewness calculation in order to develop a method to be used in studying the processing of speech transients in the human brain. The first method, the skewness in variable time (SKV) finds transients using a cochlear model. The skewness of the energy distribution for a variable time window is implemented on artificial neural networks. The second method, the automatic segmentation method for transient detection (RoT) is more speech segmentation-based and developed for detecting transient speech segment ratio in spoken records. In the current study, the test corpus included Hungarian and English speech recorded from different speakers (2 male and 2 female for both languages). Results were compared by the F-measure, the Jaccard similarity index, and the Hamming distance. The results of the two algorithms were also tested against a hand-labeled corpus annotated by linguistic experts for an absolute assessment of the performance of the two methods. Transient detection was tested once for onset events alone and, separately, for onset and offset events together. The results show that in most cases, the RoT method works better on the expert labeled databases. Using F measure with +- 25ms window length the following results were obtained when all type of transient events were evaluated: 0,664 on English and 0,834 on Hungarian. Otherwise, the two methods identify the same stimulus features as the transients also coinciding with those hand-labeled by experts

Nest site characteristics of the Great-spotted Woodpecker in a bottomland riparian forest in the presence of invasive tree species

This study was carried out in Hungary, in an old unmanaged riparian poplar-willow forest during the breeding seasons of 2014 and 2015. The occurrence of two invasive tree species, the green ash and boxelder, is significant in the study area, which influences negatively the populations of native riparian tree species in Central Europe. We studied Great-spotted Woodpecker nest sites in the presence of these invasive species. Throughout the study period, eight and twelve nesting cavity trees were mapped. Trees were recorded in 20-20 circular plots of 0.05 ha both for each mapped nest trees and random plots as well. Species, diameter at breast height and condition were recorded for each tree. Composition and diversity of nest site and random plots were compared. Distributions and preferences were calculated for nest tree use. Most of the recorded trees were invasive. Nest site plots had more native trees compared to random plots. Nest site showed higher diversity in terms of all three variables. Decayed and dead willow and white poplar hybrid trees were preferred for nesting. Diameter at breast height of nest trees was between 30-90 cm. Studies about cavity excavators in transformed habitats have high importance for nature conservation of riparian forests